A YouTube, mint bevételi eszköz?

Az online bevételeket nem szponzorálják. szponzoráció - Adózó1sportoutlet.hu

A reklámbevételek évek óta csökkennek, apad a vásárlóképes olvasótábor is, miközben az online lapok sem találják a jövedelmezőség vagy legalább a nullszaldó Szent Grálját.

Online vállalkozás indítása: Miből, milyen bevételekre tehetsz szert

Megvizsgáltuk, ki merre keresi a jövő sikermodelljét. Drasztikusan csökkennek az újságok hagyományos bevételei.

Instagram Az Instagram újabb fiókok számára tette lehetővé a fizetett együttműködés funkciót. Először júniusban jelent meg ez a funkció az influencerek és vállalatok kis csoportjának, szeptemberben azonban ez a kör tovább bővült. Ennek hátterében az áll, hogy különböző márkák Instagramon véleményvezéreken keresztül reklámozzák termékeiket, szolgáltatásaikat, melyekért cserébe természetesen szép bevétel üti az influencerek markát. Ez a hirdetési mód nagyon felkapott lett a különböző márkák körében, hiszen ezek a hirdetések lényegében semmiben nem különböznek a véleményvezér által közzétett posztokhoz képest. Ezért a szponzorált tartalmú bejegyezésekkel az influencerek nagy befolyással tudnak lenni  követőikre, az online bevételeket nem szponzorálják a fiatal korosztálynál érnek el nagy sikereket.

A Pew Research Center számításai szerint ben az amerikai nyomtatott lapok még 49 milliárd dolláros print hirdetési bevétellel büszkélkedhettek: tíz évvel később viszont ez az összeg 18 milliárdra apadt, az online bevételeik pedig 2 milliárdról mindössze 3,5 milliárd dollárra emelkedtek.

Ebben nagy szerepet játszik a reklámpiac átalakulása. A kétezres évek elején az Egyesült Államokban még a bevételek 80 százaléka származott hirdetésekből, és csak 20 az online bevételeket nem szponzorálják közvetlen olvasói hozzájárulásból Nyugat-Európában ez az arány 65—35 volt, míg Japánban a hirdetések alig játszottak szerepet — a modell, amíg működött, 20—35 százalékos haszonkulcsot biztosított a tulajdonosoknak.

az online bevételeket nem szponzorálják

Ezzel szemben ma a The New York Timesnak például csak 37 százaléknyi bevétele érkezik hirdetésekből, digitális növekedésre pedig, ha van is esély, nem tudja pótolni az offline veszteségeket, hiszen — a Harvard University mellett működő Nieman Lab adatai szerint — a digitális reklámbevételeknek az Egyesült Államokban a 60, világszinten pedig a 90 százaléka a Google-nél és a Facebooknál köt ki.

A World Association of Newspapers and News Publishers WAN-IFRA hetven ország adatai alapján összeállított, tavaly év végi jelentése szerint továbbra is a nyomtatott sajtó termeli a globálisan csökkenő bevételek jelentős részét: közel 92 százalékát. A hirdetések helyett pedig elsősorban az olvasók tartják el a lapokat, az összbevételek átlag 56 százaléka származott ugyanis terjesztési értékesítésből.

A tulajdonosok, ha nem szeretnének milliókat veszíteni, kénytelenek drasztikusan csökkenteni a kiadásaikat, demo account poloniex beletartozik a létszámleépítés is.

A fenti időszakban az amerikai nyomtatott lapoknál foglalkoztatott újság­írók száma 66 ezerről 41 ezerre csökkent, míg a csak digitálisan megjelenő az online bevételeket nem szponzorálják továbbra is alig többen dolgoznak tízezernél. A veszteségek az ország egyes részeit másként és másként érintik. Washingtonban és Los Angelesben valamelyest nőtt az újságírók száma, New Yorkban stagnál, máshol folyamatosak a létszámleépítések.

Miután az Amazon alapítója, Jeff Bezos megvette a Postot, az ezt követő digitális újítások révén megnőtt az online előfizetők száma. Bár a bevételek így jóval elmaradnak a nullszaldóhoz szükségestől, Bezosnak nagy tervei vannak a lappal; főként a digitális üzletágban vár komoly hasznot. Százmilliós bevételt remél például attól, hogy a lap digitális szerkesztői felületét más újságok számára is elérhetővé teszi.

A tulajdonos optimizmusáról árulkodik az is, hogy a Post nemrégiben több tucat újságírót vett fel. A tartalmon ez meg is látszik: a washingtoni kormányzati apparátusról, a belpolitikáról és nemzetbiztonságról szóló témák terén ma a Post mindenkit ver Amerikában. Donald Trump választási győzelme sem jött rosszul az online bevételeket nem szponzorálják kritikus sajtónak.

A Times például fél év alatt ezer új online előfizetőre tett szert — jóllehet továbbra is a nyomtatott lap a kiadó fő bevételi forrása. Mindezt úgy, hogy az áremelések folyamatosak, és a print hirdetési bevételek is az online bevételeket nem szponzorálják csökkennek: tavaly novemberben például a lap arról tájékoztatta a befektetőket és az olvasókat, hogy a nyomtatott lap hirdetési bevételei a harmadik negyedévben a megelőző év hasonló időszakához képest 20 százalékkal estek, s ezt az online bevételeket nem szponzorálják online hirdetési bevételek növekedése sem tudta kompenzálni.

Vállalkozás Alapjai képzés

A cél mindenesetre az, hogy ra millióra nőjön az online előfizetésekből és reklámokból származó bevétel — kérdés, hogy a Trump-effektus mennyire lesz tartós, és mennyien lesznek hajlandóak a mostani kedvezményes előfizetések lejárta után teljes áron is előfizetni a lapra. De legalább már nincs csődközelben a Times, mint amikor ben Carlos Slim mexikói milliárdosnak kellett millió dollárral kisegítenie.

az online bevételeket nem szponzorálják

S vajon hogyan lesz képes olvasottságát pénzre váltani a brit The Guardian? A napilapnál az internetboom hajnalán eltökélték, hogy nagy nemzetközi online újsággá növik ki magukat, miközben megtartották a nyomtatott megjelenést is. A print lap épp a napokban vált majd kisebb, ún. Irodát nyitott az Egyesült Államokban és Ausztráliában is, s ma már havi millió egyedi látogatóval büszkélkedhet — az online bevételeket nem szponzorálják a várt online mi az opciós ár nem akartak jönni.

Az újságot kiadó alapítvány veszteségei az elmúlt években csak nőttek, s többen már azt pedzegetik, vajon tíz év múlva marad-e még valami az alapítványt felügyelő Scott Trust vagyonából. A lap — amely ragaszkodik a tartalomszolgáltatás ingyenességéhez — egy ideje önkéntes hozzájárulásokra biztatja az olvasóit. Ez a kampány állítólag sikeres, a Guardian elérte, hogy az előfizetésekből és adományokból ugyanannyi bevétel folyjon be, mint a hirdetésekből.

Ezt állította legalábbis nemrég Katharine Viner, a lap főszerkesztője a Financial Timesnak. A terv szerint az olvasói adományozással az online bevételeket nem szponzorálják már nullára kéne kijönni — de kérdéses, hogy ez menni fog-e újabb elbocsátások nélkül.

És kétséges az is, hogy az adományokra építő modellt nagyobb számú újság sikerrel alkalmazhatja-e. Michael Haller, az Universität Leipzig nyugalmazott professzora, a talán legismertebb német újságírás-kutató szerint a szociálisan érzékeny, értelmiségi, idealista olvasóközönséggel megáldott újságok esetében akár működhet is — korlátozottan. Modell modell hátán Az elmúlt években a kieső bevételek pótlására kifundált, számos új módszer egyike az ún.

A az online bevételeket nem szponzorálják nem közvetlen, ún.

A YouTube, mint bevételi eszköz?

A Guardian például az Amazon Bosch c. A New York Times a Samsungtól kapott 14 millió dollárt, hogy fokos videosorozatot gyártson. A az online bevételeket nem szponzorálják nem befolyásolhatta a tartalmat, de sokan úgy látták, a szponzorált anyag túlságosan is előkelő helyen jelent meg az oldalon, s aggódni kezdtek a Times szerkesztői függetlensége miatt.

A nagyobb szerkesztőségekben már így is a múlté az értékesítési csapat és a tartalomgyártók közé húzott áthatolhatatlan fal. A New York Times okos ötlete volt az is, hogy adakozó kedvű olvasókkal vásároltassanak előfizetést diákoknak. Arról, hogy mennyi pénzt hozott ez a konyhára, a lap nem közölt részletes adatokat, de azt elárulta, hogy több mint 15 ezren adakoztak, a legkisebb adomány 4 dollár, a legnagyobb egymillió dollár volt, Ennek is köszönhető, hogy a lap második negyedévében azzal büszkélkedhetett, hogy egy év alatt 1,3 millió új digitális előfizetőre tett szert.

Németországban a Spiegel Online azon kevesek egyike, amely profitot tud termelni szimplán az online hirdetések révén, mivel már a kétezres évek elején hatalmas elérést produkált. Az egyetlen, csak interneten megjelenő német hírlap, a Netzeitung képtelen volt túlélni, a legtöbb hagyományos német lap helyzete viszont stabilnak mondható. Haller ennek ellenére úgy véli, az előfizetés és a hirdetés mellett az újságoknak a brandjükre építve új szolgáltatásokat is kell kínálniuk.

Ügyfél és vevőszerző tanfolyam

Egyes piaci szereplők annyira belejöttek a bevételek diverzifikálásába, hogy a hírgyártást jószerivel kiegészítésként végzik. Hasonló digitális modellben gondolkozik a norvég Schibsted is, amely számos fizetős online projektet indított — például egy meglepően sikeres fogyókúrás szolgáltatást, és nagyot tarol az online fociközvetítéseken is —, a híreket viszont továbbra is ingyen olvashatják az olvasók.

A szintén norvég Amedia csoport pedig a méretéből húzott hasznot. Digitális előfizetési rendszerével 62 lap tartalmához ad hozzáférést, aminek köszönhetően most több mint félmillió előfizetője van.

Ez az ötmilliós Norvégiában nem kis teljesítmény. A prémium információkkal kereskedés bajnokai a Bloomberg és a Reuters, amelyek pénzügyi és befektetési információkat szolgáltatnak tehetős ügyfeleknek, többek között nagy pénzügyi szervezeteknek. A Bloomberg — ban kiszivárgott belső anyagai szerint — nagyjából 20 ezer dollárt kér el egy ilyen előfizetésért, a nagyobb pénzügyi cégek pedig sokszor több száz előfizetést is vesznek, hiszen a Bloomberg-terminált egyszerre csak egy ember tudja használni.

Abban az évben a pénzügyi szolgáltatások a cég 8 milliárd dolláros bevételének 85 százalékát adták.

Szeretnél legújabb híreinktől azonnal értesülni?

A kisebb lapok is próbálkoznak a felhalmozott tudás alternatív értékesítésével: a berlini Tagesspiegel döntéshozóknak és üzletembereknek készít a politika más és más területeit figyelő heti összefoglalókat és háttéranyagokat, az online bevételeket nem szponzorálják amerikai ProPublica portál az oknyomozásai során készített adatbázisait értékesíti nagy sikerrel. A német Taz pedig kocsmát üzemeltet és utazásokat kínál, ahol a lap szerkesztői és helyi tudósítói avatják be az olvasókat egyes országok az online bevételeket nem szponzorálják.

Az online tartalom fizetőssé tétele viszont a legtöbb esetben nem tűnik járható útnak. A CJR vizsgálata azt találta, hogy a nagyobb amerikai lapok paywalljai közül több is kijátszható: a cikkek keresőoldalon vagy közösségi médián keresztül való megnyitásával, a sütik törlésével vagy a böngésző privát üzemmódban való használatával akár korlátlanul is hozzáférhetők a tartalmak.

Az olvasók az online bevételeket nem szponzorálják bírása a pénzügyi lapoknál, illetve a hűséges olvasóközönségre építő olyan réteglapoknál működik, mint a francia MediaPart, a holland De Correspondent vagy a dán Zetland.

Elvész a tartalom A zsugorodó bevételek, a piac szűkülése miatt az újságíróknak is egyre többet kell írniuk egyre rövidebb idő alatt, s így csökken a kapacitás az oknyomozó tartalmakra. James T. Hamilton, a Stanford University közgazdászprofesszora megpróbálta az elmúlt évek Pulitzer-díjas oknyomozó cikkeit a társadalmi hasznuk alapján értékelni. Jó pár ilyen írás hónapokig készült, volt, amelyikre ezer dollárt is elköltött a szerkesztőség.

  1. Egy opció összetétele
  2. Áttekintés a bináris opciókról q opton
  3. A YouTube, mint bevételi eszköz? - Honlapra Fel!
  4. Gyakorlati Online Marketing Stratégia és Megvalósítás
  5. Szponzorációs ügylet adózása Kérdés Tisztelt Szakértő!
  6. Megbeszéljük, hogy a blogolással, weboldal, webáruház létrehozásával, üzemeltetéssel milyen bevételekre tehetünk szert.
  7. Online vállalkozás indítása: Miből, milyen bevételekre tehetsz szert

A News and Observer cikksorozata például azt mutatta be, hogy Észak-Karolinában nyolc év alatt feltételesen szabadlábra helyezett bűnelkövetőt kellett utólag gyilkosság miatt elítélni.

A cikksorozatot elbocsátások és törvénymódosítások követték, így Hamilton számítása szerint az írással járó társadalmi haszon a költségének közel szorosa lett, az újságnak viszont az összeg nem térült meg.

A Mother Jones magazin ezer dollárt költött a magánbörtönökben virágzó korrupciót feltáró cikkére, ami viszont csak 5 ezer dollárt hozott be a mellé pakolt bannerreklámok révén. Az idén Pulitzer-díjjal kitüntetett iowai családi vállalkozás, a Storm Lake Times, inkább csak az online bevételeket nem szponzorálják.

De nemcsak az oknyomozás él át nehéz éveket, hanem a bulvár is. Daniel Hallin, a University of California San Diego neves médiakutatója arról beszélt a CJR-nak, hogy a bulvárlapok elveszítették a régi vonzerejüket, szinte minden online lap tömegesen gyártja azokat a szenzációhajhász tartalmakat, amelyek korábban a tabloidok specialitásai voltak. Rupert Murdoch médiamágnás brit bulvárlapja, a The Sun például bukdácsol és vastagon mínuszban van, sikersztorinak számít viszont az ingyenes Metro, amely lassan megelőzi a The Sunt a brit piacon.

A hirdetők szeretik, mert a lapon keresztül könnyen elérik a 18 és 44 év közötti, állással rendelkező és költeni is hajlandó közeget — csakhogy a Metro munkatársai alig végeznek újságírói munkát, nem derítenek ki semmit, csak újrahasznosítják a más lapokban már megjelenteket.

az online bevételeket nem szponzorálják

Érdekesség, hogy a minőségi brit lapok ot lényegesen szivattyú a kereskedelemben az állapotban zárták, mint a bulvárra szakosodott társaik: az ugyancsak a Murdoch kereskedési munka tulajdonolt The Times eladott példányszáma például növekedett is.

A neten a nagyobb magazinoknak is jelen kell lenniük, ám az online tartalmakat nem tudják olyan alaposan ellenőrizni, mint teszik azt a printben. A The New Yorkernél vagy a The Nationnél az elkészült cikket az erre szakosodott munkatárs sőt, munkatársak pontról pontra újra ellenőrzi khogy minden forrás és minden idézet biztosan helytálló legyen. Ezt az időigényes munkát az interneten már nem lehet elvégezni. Viszont mindkét nyomtatott lap jól tartja magát, s ezért leginkább a papírváltozat hűséges és fizetőképes olvasóinak lehetnek hálásak.

5 tény, amit a szponzorációs videókról tudnod kell

A német Die Zeit hetilap is félmillió példányban kel el, ami kicsit több a húsz évvel ezelőtti adatnál. Ez az az online bevételeket nem szponzorálják vezetett oda, hogy a kilencvenes évek 1,2 milliójáról ezerre esett a példányszámuk. Sok európai országban, így Franciaországban és Németországban, a lapok egyre inkább a szakmának, az értelmiségnek és a politikai elitnek akartak megfelelni, emiatt pedig figyelmen kívül hagyták az olvasók érdeklődését.

A kicsik kiszenvednek Ha a német vagy amerikai piacon nehéz talpon maradni, úgy a kisebb piacokon ez már-már csodaszámba megy. Görögországban a Sziriza-kormány próbálja kihúzni a csávából a DOL kiadóvállalatot, miután a csoport fizetésképtelensége után tavaly januárban úgy nézett ki, hogy be kell zárni a prominens To Vima és Ta Nea lapokat.

Spanyolországban pedig az El Mundo-csoportnál és az El Paísnál voltak komoly leépítések. Dél-Európában ugyanis nem alakult ki ugyanaz az újságolvasói kultúra, mint ami északon megfigyelhető: Daniel C. Hallin és Paolo Mancini Médiarendszerek c. A két kutató szerint ez nem csak a század második felének diktatúráira vezethető vissza, az újságolvasás elterjedtségében az online bevételeket nem szponzorálják fontos szerepet játszik az is, hogy az adott országban mekkora volt a A tévénézők eloszlását tekintve ezzel szemben nincsenek markáns regionális különbségek, Dél- és Észak-Európában is 60 és 80 százalék között mozgott az ezredfordulón a tévénézők aránya.

Kanadában ezzel egy időben a kormány már megrendelt egy tanulmányt, amely azt vizsgálja, hogyan nézne ki az ország, ha bedőlne a két legnagyobb országos médiavállalat. A Postmedia és az online bevételeket nem szponzorálják Torstar tulajdonában van a kanadai lapok fele, de mindkét cég komoly pénzügyi problémákkal küzd, és százával bocsátja el az alkalmazottait.

OK Balázs, mutasd a pénzt!

Szintén nem egyszerű Amerika vidéki lapjainak helyzete, pedig pár éve még kifejezetten optimista volt a szakma, hiszen a milliárdos Warren Buffett is belépett a piacra: a BH Media révén 31 regionális napi- és 50 hetilap tulajdonosa lett, köztük szülővárosa lapjának, az Omaha World Heraldnak. Négy évvel később viszont már arról beszélt a Politicónak, hogy az újságoknak befellegzett, a BH Media pedig komolyabb leépítésekbe kezdett.

az online bevételeket nem szponzorálják

A vidéki lapok egyik legnagyobb átka az volt az Egyesült Államokban, hogy az online hirdetésekben vélték felfedezni a az online bevételeket nem szponzorálják, ami viszont azt jelentette, hogy növelniük kellett az oldalak látogatottságát.

Mivel az interneten nem igazán számít, honnan jön az olvasó, ez ahhoz vezetett, hogy lassan háttérbe szorultak a helyi tartalmak. Így viszont elveszett az, ami a helyi közösségnek igazán érdekes lett volna.

Európa egyes részein szerencsére jobb azért még a helyzet. Amerikában a vidéki lapok is hirdetésből éltek, ezzel ellentétben a német helyi lapok például az előfizetésekből. A digitális lufi Az elmúlt években dollárszázmilliók mentek különféle újonnan indult online startupokba. Közülük a Buzzfeed, a Vice és a Vox értékét már milliárd dollár fölé becsülik — bár könnyen lehet, hogy mindez csak lufi, hiszen a legfrissebb tapasztalatok szerint az online startupok egy bizonyos szintnél tovább nem az online bevételeket nem szponzorálják növelni az olvasottságukat.

  • A sport finanszírozása A sportfinanszírozás működése hazánkban még eltér az EU fejlettebb régióiban kialakult modellektől.
  • Célközönség megismerése Kinek?
  • Bináris opciók a metatrader 4-en

A Buzzfeed, amely idáig többé-kevésbé sikeresen balanszírozott a komoly újságírás és a alkalmazás bináris opciók bemutató fiók macskás videók között, ben a tervezett helyett csak millió dollár bevételt hozott, majd a os tervszámait is félmilliárdról millióra csökkentette. A szakma mindenesetre még optimista, Jim VandeHei, a Politico alapítója például saját hírportált indított az Axiostés tízezer dolláros előfizetési díjat perkáló prémium olvasókról álmodozik — ám pillanatnyilag az oldalon még csak ingyenesen olvasható anyagokat találunk.

Franciaországban is működik sikeres startup, a MediaPart, Spanyolországban pedig az Eldiario.

ARIZONA RENAISSANCE FESTIVAL STARTS THIS SATURDAY!

Terjed az új online médiavállalkozások között a nonprofit modell is, ezt többek között az oknyomozó ProPublica követi, és számos olyan helyi érdekeltségű lap, mint a Wisconsin Center for Investigative Journalism vagy a Voice of San Diego.

Ám a támogatásokból növekedésre már nemigen futja.

Segíthetünk fellendíteni online marketinged?

A szivárogtatásokra szakosodott The Intercept működését Pierre Omidayr eBay-alapító támogatja dollármilliókkal, de akkor sem mutat jól, hogy az orgánum ben a 9 millió dolláros kiadással szemben csak 5 ezer dollár bevételre tett szert. Rodney Benson, a New York University oktatója friss tanulmányában úgy becsüli, hogy csak az Egyesült Államokban évi millió dollár alapítványi támogatás áramlik az online és print médiához bár a felhasznált adatok még négy évvel ezelőttről származnak.

az online bevételeket nem szponzorálják

Tulajdonviszonyok Az as, es évek trendje a médiakoncentráció volt: egyre több lap került egyre kevesebb tulajdonos kezébe, s ez különösen a helyi sajtót sújtotta. Az Egyesült Államokban a felvásárlások és fúziók után sok helyen egyújságos modell alakult ki, ami a tartalmak sokszínűségét erősen korlátozta.

  • Ahhoz hogy a sport és a marketing egymásrautaltságából sikersztori legyen, a szponzoráltnak és a szponzorálónak is egy sor feltételt kell teljesítenie.
  • View Larger Image 5 tény, amit a szponzorációs videókról tudnod kell Az online tér előretörésének hatására egyre nehezebb megszólítani fiatalokat a klasszikus médiával értsd televízió, rádió.
  • Egygombos bináris opciós kereskedés

A folyamat azóta sem állt le: ben a legnagyobb médiacégek Amerikában újságot birtokoltak durván tízmilliós összpéldányszámmal, ma lapjuk van 13 millió eladott példánnyal — számította ki a Poynter magazin. Az amerikai újságpiac legnagyobb szereplője a USA Todayt kiadó Gannett, amely jelenlegfőként helyi lappal rendelkezik, de még így sem áll túl biztos lábakon.

Bizonyos esetekben pedig nyilvánvaló, hogy nem a várható hirdetési és eladási bevételek határozzák meg a médiabefektetés értékét. Sheldon Adelson kaszinómágnás például a Las Vegas Review-Journal napilapért az online bevételeket nem szponzorálják becsült érték háromszorosát fizette, viszont beleszólást nyert abba, mi jelenhet meg, illetve mi nem a cégeiről a legnagyobb helyi lapban.

Ráadásul Nevada állam egyike azoknak a billegő államoknak, ahol mindkét politikai párt eséllyel próbálkozhat — Adelson pedig hatalmas összegekkel támogatja a republikánus jelölteket, a Las Vegas Review-Journal az első nagyobb lap volt, amely a os elnökválasztás előtt, októberben arra buzdította olvasóit, szavazzanak Trumpra.

A The New York Timesnak jelenleg a milliárdos Carlos Slim legnagyobb tulajdonosa, aki saját bevallása szerint befektetésként tekint a neves lapra — de a részvények szavazati joggal járó osztálya továbbra is 90 százalékban a lapot ban felvásárló Adolph Ochs leszármazottai kezében van.

Mások a számok!

Az Ochs—Sulzberger család az online bevételeket nem szponzorálják kevesek közé tartozik, akik meg tudták tartani a lapjukat, miközben például a Graham família a gazdasági válság alatt túladott a Washington Poston, a Bancroftok pedig átengedték a The Wall Street Journalt Rupert Murdochnak.

Sulzbergerék nemhogy nem tették pénzzé a legértékesebb tulajdonukat, de a kétezres évek elején még növelni is kezdték a részesedésüket ahelyett, hogy az akkoriban feltörekvő Google-ba fektettek volna.

A Times nem sokkal később csődközelbe került — ám ha a család viszont akarja látni a lapba ölt pénzét, kénytelen kitartani, s közben a lap jó hírnevét sem tehetik kockára a minőség és a függetlenség feláldozásával. A Washington Post mindeközben a kőgazdag vállalkozó, Jeff Bezos kezébe került, aki átmenetileg megengedi magának, hogy a lap nőjön és kísérletezzen, anélkül, hogy behozná a költségeit. Arra pedig, hogy a végtelenségig a legjóindulatúbb tulajdonos sem tud veszteséges lapot eltartani, a brit The Guardian a beszédes példa.

az online bevételeket nem szponzorálják

Az újságot a C. Scott újságíró és liberális politikus leszármazottai által alapított Scott Fund adja ki. A szervezet nonprofit módon üzemelteti a lapjait, miközben jövedelmező befektetésekkel próbálja finanszírozni a minőségi újságírást.

Ám ha a Guardian nem lesz képes az önfenntartásra, és az egy-két évvel ezelőtti tempóban termeli a veszteségeket, az alap nagyjából tíz év múlva kifut a vagyonából. A francia lappiacon a válság alatt évi egymilliárd eurót költött a kormány arra, hogy támogatásban részesítsen olyan lapokat, mint a Le Monde, a Le Figaro és a Libération.